japánfelderítő.hu

Mivel sok szó esett már bejegy­zé­sek és előa­dás for­má­já­ban is a japán ido­lok­ról, sztár­kul­tusz­ról, ezért gon­dol­tam meg­vizs­gá­lom a témát egy kicsit más szem­szög­ből is. Az iko­nok min­de­nütt jelen van­nak vilá­gunk­ban, és ez Japán ese­té­ben hat­vá­nyo­zot­tan érvé­nyes. Meg­je­le­né­sük tör­tén­jen akár direkt vagy rej­tett módon, „hálóz­za­nak be” min­ket akár nyíl­tan vagy észre­vét­le­nül, de hatás­sal van­nak életünkre. Ezen dolgokhoz […]

Kenzo Tange 1913-ban szü­le­tett Osa­ká­ban, és még ahhoz az első építész­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zott, ame­lyik a világ­há­ború utáni moder­niz­mus kez­deti kor­sza­kát kép­vi­selte. Ő volt a máso­dik világ­há­ború utáni japán újjá­épí­tés leg­na­gyobb alakja, egy olyan építész, aki finom érzé­keny­ség­gel vegyíti a hagyo­má­nyos és tra­di­ci­o­ná­lis, a loká­lis és az újszerűen modern, glo­bá­lis ele­me­ket és ten­den­ci­á­kat. Ennek meg­fe­lelően anyag­hasz­ná­lata és […]

Kengo Kuma 1954-ben szü­le­tett Kana­ga­wán, és azóta szinte már min­den műfaj­ban alko­tott: ter­ve­zett város­há­zát, múze­u­mot, csa­ládi házat, felhő­kar­co­lót, hotelt, egye­te­met, fürdőt, gyá­rat, obszer­va­tó­ri­u­mot, de még temp­lom­mal egy­be­épí­tett apart­ma­no­kat is. Építé­sze­tet nem­csak Japán­ban, de Ame­ri­ká­ban is tanult, a colum­biai egye­te­men. 1987-ben belsőé­pí­té­szeti stú­diót ala­pít, majd 1990-ben lét­re­hozza a Kengo Kuma és Tár­sa­sága elne­ve­zésű neves építész irodát. […]

Az ázsiai orszá­gok kul­tu­rá­lis és művé­szeti vizs­gá­lata min­dig is érde­kes kér­dés volt az euró­pai ember szá­mára, töb­bek között azért, mert ezen terü­le­tek sokáig tel­je­sen elzár­kóz­tak a többi kon­ti­nenstől és ország­tól. A nehéz­sé­gek másik oka, hogy, kul­tú­rá­juk is alap­ja­i­ban külön­bö­zik a miénktől, és a hosszú ideig tartó elha­tá­ro­ló­dás miatt nem tör­tén­het­tek foko­za­to­san a meg­is­me­rés és összefonódás […]