japánfelderítő.hu

Kengo Kuma 1954-ben szü­le­tett Kana­ga­wán, és azóta szinte már min­den műfaj­ban alkotott:

Kengo Kuma

ter­ve­zett város­há­zát, múze­u­mot, csa­ládi házat, felhő­kar­co­lót, hotelt, egye­te­met, fürdőt, gyá­rat, obszer­va­tó­ri­u­mot, de még temp­lom­mal egy­be­épí­tett apart­ma­no­kat is. Építé­sze­tet nem­csak Japán­ban, de Ame­ri­ká­ban is tanult, a colum­biai egye­te­men. 1987-ben belsőé­pí­té­szeti stú­diót ala­pít, majd 1990-ben lét­re­hozza a Kengo Kuma és Tár­sa­sága elne­ve­zésű neves építész irodát.

Építé­sze­té­nek elsőd­le­ges cél­kitű­zése japán építé­szeti tra­dí­ci­ó­i­nak újjá­élesz­tése úgy, hogy az mégis a XXI. szá­zad képre legyen for­málva, még­pe­dig az orga­ni­kus és az absz­trakt építé­szet hatá­rán. Építé­szeti érdeklő­dé­sé­nek kiváltó oka az volt, ami­kor tíz­éve­sen látta Kenzo Tage építészt a tv-ben, aki a japán tra­dí­ció és a moder­ni­tás kap­cso­la­tá­ról beszélt. Az ő filo­zó­fi­ája nagy hatás­sal volt Kumára, ami nem­csak élet­vi­te­lét, de szak­mai mun­kás­sá­gát is végigkíséri.

Építé­sze­tét puha építé­szet­nek is nevez­het­nénk, hiszen háza­i­nak finom mini­ma­lista vonal­ve­ze­tése lágyan illesz­ke­dik a ter­mé­szeti kör­nye­zetbe, mint­egy részévé válva annak. Épüle­te­i­ben fon­tos sze­re­pet ját­szik a bam­busz, mint tra­di­ci­o­ná­lis alap­anyag, amit egye­dien hasz­nál modern szer­ke­ze­tek­nél és igen ked­velt eleme, a bam­busszal ellen­té­tes tulaj­don­sá­go­kat hor­dozó beton is. Kengo Kuma építé­sze­té­ben képes az üres­ség har­mó­ni­á­já­nak és külö­nös misz­té­ri­u­má­nak lét­re­ho­zá­sá­val tar­tal­massá tenni azt: „Ter­ve­ink­ben éppen ezért ötvözni pró­bál­tuk a keleti és nyu­gati mód­sze­re­ket, még­pe­dig úgy, hogy egy úgyne­ve­zett „tar­tal­mas üres­sé­get” hoz­zunk létre.”( http://www.ingatlanmagazin.com) „Én min­dig az épület és a kör­nye­zet össze­kap­cso­lá­sára törek­szem. Meg­pró­bá­lom fel­fe­dezni és fel­hasz­nálni a helyi fa-, kőa­nya­go­kat, agya­got. A helyi anya­gok meg­ke­re­sése és fel­hasz­ná­lása segít­sé­gé­vel egy­be­épít­hető a kör­nye­zet és az épület, és ser­ken­teni tudom a helyi gaz­da­sá­got és kul­tú­rát is.”( http://www.epitinfo.hu)

Naga­saki Művé­szeti Múzeum

Lótusz-ház

Víz-üveg háza a Csendes-óceán part­ján fek­szik, félig bele­nyúlva a vízbe. A tel­jese egé­szé­ben üveg­ből készült alap­szer­ke­zet lehetővé teszi, hogy az óceán elkép­zel­hetővé és meg­érint­hetővé vál­jon, amely hatást az épület össze­függő felü­lete még töké­le­te­sebbé tesz. Átlát­szó­ság, üveg és víz har­mo­ni­kus elegye keve­re­dik ebben a ven­dég­fo­ga­dá­sokra alkal­mas helyi­ség­ben, ahol az épület szinte lát­ha­tat­lanná válik, hogy ember és ter­mé­szet kap­cso­la­tá­nak még egy épít­mény se szab­has­son hatá­ro­kat. A ház lát­ha­tat­lan­sá­gá­ban úszik a vízen várva a napot, hogy ter­mé­sze­tes vilá­gos­ság­gal töltse meg azt.

Víz-üveg ház

A Nagy Bam­busz Fal pro­jekt érde­kes­sége nem­csak a bam­busz külön­le­ges építé­szeti hasz­ná­la­tá­ban rej­lik, hanem lét­re­jöt­té­nek körül­mé­nye­i­ben is.Az alko­tás ugyanis a The Com­mune by the Great Wall névre keresz­telt kínai üdülő­park része, ahol tizen­egy fia­tal ázsiai építészt kér­tek fel önálló for­ma­nyelvű villa és a köz­ponti klub­ház meg­ter­ve­zé­sére. Ezen épüle­tek nem­csak szem­lé­le­tük­ben jelen­te­nek újdon­sá­got, de a mun­kák a tovább­gon­do­lás révén pél­dáz­zák a hagyo­mány tisz­te­le­té­nek és az új utak kere­sé­sé­nek szin­té­zi­sét. A vil­lák olyan lan­kás erdős vidé­ken épül­tek, amely közel helyez­ke­dik el a kínai Nagy Fal turis­ták által láto­ga­tott sza­ka­szá­hoz. A nya­ra­ló­kom­pe­xu­mok mint­egy 8 négy­zet­ki­lo­mé­te­ren keresz­tül sora­koz­nak fel és csak pár hónap alatt készül­tek el, 2005 óta pedig a Kem­pinszki szál­lo­da­lánc meg­vette az épüle­te­ket és design hotel­ként üzemel­teti azokat.

Nagy Bam­busz Fal 1.

Kuma elkép­ze­lése a fal lak­ha­tóvá tétele volt, és a helyi­sé­gek mind­egyi­két hosszú tég­la­lap alapba fog­lalta bele. A bam­busz nem­csak építőe­lem­ként funk­ci­o­nált, de deko­ra­tív elem­ként is fon­tos sze­re­pet ját­szott a vil­lá­ban. Kuma bam­busz tér­el­vá­lasz­tókat és tér­ha­tá­ro­ló­kat helye­zett el a fehér belső válasz­fa­lak elé, amik a ter­mé­sze­tet vol­tak hiva­tot­tak kép­vi­selni és ins­tal­lálni azt a fa­la­kon be­lül. A nagy­mé­retű és impo­záns tere­ket csak elszór­tan, szi­get­szerűen ren­dez­ték be, első­sor­ban szin­tén orga­ni­kus alap­anya­gok­ból válo­gatva. Nád, fa illetve nyers vászon­ból készült ülőbú­to­rok alkot­ják a belső tér bútor­za­tát, kívül pedig egzo­ti­kus szik­la­ker­tek teszik még esz­té­ti­ku­sabbá a teret.

Nagy Bam­busz Fal — belső

Japán építé­sze­tét annak egye­dül­ál­ló­sága, a nem­zeti hagyo­má­nyok és a modern áram­la­tok ele­gyí­té­sé­nek mes­teri kivi­te­le­zése tette iga­zán híressé a XXI. szá­zad­ban. A modern tech­no­ló­giák és az építé­szet össze­kap­cso­lá­sá­ban úttörő­nek szá­mí­ta­nak, amely képessé teszi őket arra, hogy fel­ve­gyék a ver­senyt olyan tár­sa­ik­kal, akik­hez a modern­ség jóval hama­rabb elju­tott. Való­színű, hogy japán modern építé­szete egyre szé­les­körűbb glo­bá­lis ter­jesz­ke­désre tesz majd szert, és még nagyobb hír­ne­vet fog sze­rezni magá­nak. A mos­ta­ná­ban kiala­kuló és egyre nép­szerűbbé váló új építé­szeti vonal, a ter­mé­szeti hatá­sokra rea­gáló, a ter­mé­szeti vál­to­zá­sok­kal együtt mozgó építé­szet igen közel áll japán szel­le­mi­sé­gé­hez és ter­mé­szet­sze­re­te­té­hez, és ha Japá­non múlik, akkor ő még ennél is szo­ro­sabbá fog­ják tenni ter­mé­szet és építé­szet közötti kap­cso­la­tot újabb és újabb köve­tendő pél­dát állítva ezzel az orga­ni­kus és öko-építészet euró­pai képviselőinek.