A Momojama-kori (1573−1615) várépítészetről

6 hozzászólás
írta Torma Ágnes - 2010. december 13. hétfő

  Míg a meg­osz­tott Japán egy­más­sal hada­kozó daim­jói szá­mára a nagy­részt a fából készült erős­sé­gek jelen­tet­ték a ments­vá­rat a szen­goku dzsi­dai (1467−1568) ide­jén, addig a japán ország­egye­sí­tést elin­dító Oda Nobu­naga (1534−82) fel­is­merve e fa erő­dít­mé­nyek „sebez­hető­sé­gét”, kor­szerűbb, szi­lárd alap­pal ren­del­kező vár­épít­ke­zésbe kez­dett. A kő fel­hasz­ná­lá­sát a vár­épí­té­szet­ben a lőfegy­ve­rek Japán­beli meg­je­le­nése vál­totta ki: a portugáloknak […]

Kenzo Tange építészete

1 hozzászólás
írta Halász Adrienn - 2010. május 20. csütörtök

Kenzo Tange 1913-ban szü­le­tett Osa­ká­ban, és még ahhoz az első építész­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zott, ame­lyik a világ­há­ború utáni moder­niz­mus kez­deti kor­sza­kát kép­vi­selte. Ő volt a máso­dik világ­há­ború utáni japán újjá­épí­tés leg­na­gyobb alakja, egy olyan építész, aki finom érzé­keny­ség­gel vegyíti a hagyo­má­nyos és tra­di­ci­o­ná­lis, a loká­lis és az újszerűen modern, glo­bá­lis ele­me­ket és ten­den­ci­á­kat. Ennek meg­fe­lelően anyag­hasz­ná­lata és […]

Kengo Kuma építészete

4 hozzászólás
írta Halász Adrienn - 2010. március 15. hétfő

Kengo Kuma 1954-ben szü­le­tett Kana­ga­wán, és azóta szinte már min­den műfaj­ban alko­tott: ter­ve­zett város­há­zát, múze­u­mot, csa­ládi házat, felhő­kar­co­lót, hotelt, egye­te­met, fürdőt, gyá­rat, obszer­va­tó­ri­u­mot, de még temp­lom­mal egy­be­épí­tett apart­ma­no­kat is. Építé­sze­tet nem­csak Japán­ban, de Ame­ri­ká­ban is tanult, a colum­biai egye­te­men. 1987-ben belsőé­pí­té­szeti stú­diót ala­pít, majd 1990-ben lét­re­hozza a Kengo Kuma és Tár­sa­sága elne­ve­zésű neves építész irodát. […]

Tadao Ando építészete

3 hozzászólás
írta Halász Adrienn - 2010. március 4. csütörtök

Az ázsiai orszá­gok kul­tu­rá­lis és művé­szeti vizs­gá­lata min­dig is érde­kes kér­dés volt az euró­pai ember szá­mára, töb­bek között azért, mert ezen terü­le­tek sokáig tel­je­sen elzár­kóz­tak a többi kon­ti­nenstől és ország­tól. A nehéz­sé­gek másik oka, hogy, kul­tú­rá­juk is alap­ja­i­ban külön­bö­zik a miénktől, és a hosszú ideig tartó elha­tá­ro­ló­dás miatt nem tör­tén­het­tek foko­za­to­san a meg­is­me­rés és összefonódás […]