japánfelderítő.hu

A leg­több halá­los áldo­zat­tal az 1923-as Nagy Kan­tói föld­ren­gés járt, mely körül­be­lül 4 per­cig tar­tott, 8-as mag­ni­tú­dójú volt, és csak­nem 140 ezren meg­hal­tak a ren­gé­sek követ­kez­té­ben. A föld­ren­gés Tokió városát,…

1944. októ­ber 23 és 26 között Japán vesz­te­sen került ki a Leyte-öböl ten­geri csa­tá­já­ból. Flot­tája nagy része elpusz­tult. A japá­nok­nak rá kel­lett jön­niük, hogy ez a vere­ség lehető­sé­get ad az…

Japán a paci­fi­kus hegy­ség­rend­szer sze­iz­mi­ku­san aktív terü­le­tén fek­szik, három tek­to­ni­kus lemez talál­ko­zá­sá­nál. Emi­att külö­nö­sen gya­ko­riak a föld­ren­gé­sek, szá­mot­tevő vul­ka­ni­kus tevé­keny­ség észlel­hető. A szá­za­dok folya­mán több, kisebb-nagyobb föld­ren­gés pusz­tí­tott az országban,…

A Szen­goku Dzsi­dáj idő­sza­kát a szét­tag­lot­ság és az állandó hábo­rúk jel­le­mez­ték. A bus­hik föld­jeit a dajm­jók irá­nyí­tot­ták, az azok­ról besze­dett adó­kat járan­dó­ság­ként adták át a föld ere­deti tula­ja­i­nak. Ennek folyamán…

A sza­mu­ráj­ság virág­kora a sógu­ná­tus ide­jére tehető, amely a XII. szá­zad végétől egé­szen a Meidzsi-restaurációig tekint­hető át. Ebben az idő­ben a sza­mu­ráj kul­túra a hata­lom fon­tos alap­ját képezte.
De honnan…

A kendo ma ismert for­mája körül­be­lül két­száz évvel ezelõtt ala­kult ki. Akkor ala­kí­tot­ták ki a shi­nai nevû bam­busz­kar­dot, amellyel lehetõvé vált az õsi harci kard­for­ga­tás biz­ton­sá­gos és sza­bad gya­kor­lása.
A békés…

A sza­mu­rá­jok a japán har­co­sok leg­el­ter­jed­tebb, leg­nép­szerűbb míto­szai világ szerte. Tör­té­ne­teik kime­rít­he­tet­len ala­po­kat nyúj­ta­nak a mai világ film­je­i­nek, köny­ve­i­nek és nem egy soro­za­tá­nak. De kik is azok a sza­mu­rá­jok? Hogy…

 
Míg a meg­osz­tott Japán egy­más­sal hada­kozó daim­jói szá­mára a nagy­részt a fából készült erős­sé­gek jelen­tet­ték a ments­vá­rat a szen­goku dzsi­dai (1467−1568) ide­jén, addig a japán ország­egye­sí­tést elin­dító Oda Nobunaga…