japánfelderítő.hu

A Szen­goku Dzsi­dáj idő­sza­kát a szét­tag­lot­ság és az állandó hábo­rúk jel­le­mez­ték. A bus­hik föld­jeit a dajm­jók irá­nyí­tot­ták, az azok­ról besze­dett adó­kat járan­dó­ság­ként adták át a föld ere­deti tula­ja­i­nak. Ennek folya­mán a függő­ség tovább erő­sö­dött. A XV. szá­zad köze­pére az ország földje 4–5 dajmjó kezé­ben volt vazal­lu­sa­i­kon keresz­tül. Az a három nagy állam­férfi, akik­nek nevé­hez az […]

A sza­mu­ráj­ság virág­kora a sógu­ná­tus ide­jére tehető, amely a XII. szá­zad végétől egé­szen a Meidzsi-restaurációig tekint­hető át. Ebben az idő­ben a sza­mu­ráj kul­túra a hata­lom fon­tos alap­ját képezte. De hon­nan is ered a sógun elne­ve­zése? A korai Heian-korban Kammu csá­szár Észak-Honsúba kül­dött demo­ra­li­zált sere­gei élére nevezte ki a Sze­i­i­ta­isó­gunt (夷大将軍), így az erős terü­leti vezetőkre […]

A kendo ma ismert for­mája körül­be­lül két­száz évvel ezelõtt ala­kult ki. Akkor ala­kí­tot­ták ki a shi­nai nevû bam­busz­kar­dot, amellyel lehetõvé vált az õsi harci kard­for­ga­tás biz­ton­sá­gos és sza­bad gya­kor­lása. A békés Edo-korban, 1603–1867 között a sza­mu­rá­jok tovább kutat­ták és fej­lesz­tet­ték a kard­vívó tech­ni­ká­kat. Min­den vívó­nak közös volt a célja: meg­ta­lálni a leg­jobb, leg­biz­ton­sá­go­sabb tech­ni­kát, amellyel a […]

A sza­mu­rá­jok a japán har­co­sok leg­el­ter­jed­tebb, leg­nép­szerűbb míto­szai világ szerte. Tör­té­ne­teik kime­rít­he­tet­len ala­po­kat nyúj­ta­nak a mai világ film­je­i­nek, köny­ve­i­nek és nem egy soro­za­tá­nak. De kik is azok a sza­mu­rá­jok? Hogy emel­ked­tek fel Japán vezetőivé a Sōgu­ná­tus ide­jén? Hova tűn­tek az 1868-as Meidzsi-reformok után? Elő­ször is néz­zük meg, hon­nan ered a „sza­mu­ráj” kife­je­zés. A szamuráj (侍) […]

Ked­venc japán falu­mat a kjú­súi hegyek közé rej­tet­ték. Taketa (竹田) Óita pre­fek­túra dél­nyu­gati részén talál­ható, a pre­fek­tú­ra­köz­pont­ból kb. más­fél óra vona­to­zásra. Nevé­hez hűen leg­in­kább bam­busz­ból készült kézmű­ves ter­mé­ke­iről híres, de koráb­ban egy vár is állt itt, ami­nek marad­vá­nyai ma is meg­cso­dál­ha­tóak. Tavasszal a cse­resz­nye­vi­rá­gok­ban, ősszel pedig a momi­dzsi szí­nes leve­le­i­ben gyö­nyör­köd­he­tünk. Úgy tart­ják, az Oka […]

1945. augusz­tus 6-án a vilá­gon elő­ször atom­bom­bát dob­tak egy japán városra, Hiro­si­mára. Több ezer ártat­lan ember halt meg azon­nal vagy az elkö­vet­ke­zendő napok­ban és hetek­ben. Azon­ban a halá­los áldo­za­tok száma még évek múl­tán is növe­ke­dett, hiszen a radio­ak­tív sugár­zás hatá­sára sokak­ban jelen­tek meg külön­böző típusú daga­na­tos meg­be­te­ge­dé­sek. Talán az egyik leg­hí­re­sebb ilyen áldo­zat volt Szaszaki […]