japánfelderítő.hu

A Tűz­manó

A mai rohanó élet­ben alig van már szinte az ember­nek ideje egy kis jól meg­ér­de­melt kikap­cso­ló­dásra. Köny­ve­ket leg­több­ször csu­pán köte­lező olvas­mány for­má­já­ban látunk. Én most mégis sze­ret­nék aján­lani nek­tek egy kis olvas­mányt. A magyar Novella könyv­ki­adó egy szép, 256 olda­las könyv­ben fog­lalta össze nekünk a leg­ér­de­ke­sebb japán mesé­ket. Mégis hogyan véle­ked­het egy szi­get­lakó a világ terem­té­séről? Kik a japán nép­me­sék hír­hedt ördö­gei és jótün­dé­rei? Fél­jünk az ázsiai démo­nok­tól, sár­ká­nyok­tól vagy meg­ba­rát­koz­ha­tunk velük? Nem csu­pán ezekre kap­ha­tunk választ a japán nép­me­segyűj­te­mény­ből, hanem azt is lát­hat­juk, mennyi­ben hason­lí­ta­nak vagy éppen külön­böz­nek a mie­inktől. Eze­ket a mesé­ket felnőt­tek­nek és gye­re­kek­nek egy­aránt aján­lom, ráadá­sul mivel rövi­dek, alig kell több, mint öt, tíz perc egy-egy meséhez.

Egy kis ízelítő gya­nánt kiemel­nék egy részletet.

“A démon­to­jás

Élt egy­szer régen egy öreg­em­ber, aki egy olyan falu­ban élt, ahol még soha senki sem látott dinnyét. Úgy esett, hogy az egyik roko­ná­tól éppen egy ilyen gyü­möl­csöt kapott ajándékba.

- Mi lehet ez? — töp­ren­gett. — Biz­tos démontojás!

El is híresz­telte, hogy van egy démon­to­jása. Sorra érkez­tek hozzá a szom­széd­jai, a kíváncsiskodók.”